![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjNDL0S0WTB6VRvB56EloYULOYKSqMTVQBly4MWU65cVNxNsJpEb-CZM0x6zEqHq9OLP-6jN4o-Xy4EJ1LxdwPkkiJjVu65OiSGDSQd4TSjAsrcOCyjKt8gibcEBiMzKLhXeDvbmZLluOg/s200/Namaste%2520light%2520synergy.jpg)
Tudom, hogy ez így van jól, tudom, hogy pontosan az vagy, aki lenni szeretnél, és nem az, amit én vagy mások elvárunk.
Tisztába vagyok vele, hogy nem tudom, mi a legjobb neked, még ha idõnként talán azt hiszem is, hogy tudom. Én nem voltam ott, ahol te.
És nem láttam a világot a te szemszögedbõl. Nem tudom, milyen tanulási feladatot választottál magadnak, hogyan és kivel szeretnéd megoldani, és mennyi idõt szántál rá. Nem a te szemeddel néztem-, honnan tudhatnám hát, hogy mire van szükséged?
Hagylak, hogy járd az utad,- nem ítélem meg a tetteidet sem gondolatban, sem szóban. Nem tekintem tévedésnek vagy hibának, amit mondasz, vagy teszel. Látom, hogy sokan sokféleképen látjuk és tapasztaljuk a világot.
Bármikor fenntartások nélkül elfogadom a döntéseidet.
Egyáltalán nem ítélkezem, mert ha elvitatom a fejlõdéshez való jogodat, akkor elvitatom a sajátomat és másokét is. Azokét, akik más utat választanak, mint én, amelybe én talán nem fektetnék energiát, mégsem tagadnám meg soha a szeretetet, amelyet Isten belém plántált, hogy árasszam magamból az egész világba. Ahogyan téged szeretlek, úgy fognak szeretni engem is. Azt fogom learatni, amit elvetettem. Elismerem a szabad döntéshez való egyetemes jogodat, hogy a saját utadat járd, és elõrehaladj, vagy megpihenj, ahogy éppen jónak érzed.
Nem ítélem meg, hogy ez a lépés kicsi-e vagy nagy, könnyû vagy nehéz, felfelé vagy lefelé vezet, hisz az úgyis csak az én nézõpontom lenne. Lehet, hogy tétlennek látlak, és ezt értéktelennek tartom, miközben te mégis gyógyírt adsz a világnak, csupán azzal, hogy létezel, Isten világosságával megáldva. Nem láthatom át mindig az isteni rend nagy képét.
Az élet minden áramlatának elvitathatatlan joga, hogy maga válassza meg saját fejlõdését, s én szeretettel vallom, hogy tiéd a döntés joga a saját jövõdet illetõen. Alázattal hajlok meg a felismerés elõtt, hogy az, amit én a legjobbnak tartok, számodra nem feltétlen helyes.
Tudom, hogy téged is vezetnek, csakúgy, mint engem, és egy belsõ kényszert követsz, amely megmutatja neked az utadat.
Tudom, hogy a bõrszín, vallás, szokás, nemzetiség és hitrendszer ezen a világon nagy gazdagsággal ajándékoz meg bennünket, és ebbõl a sokszínûségbõl sok minden a javunkra válik, és sokat tanulhatunk.
Tudom, hogy mindannyian a magunk módján tanuljuk meg, hogyan vihetjük vissza a szeretetet és a bölcsességet a nagy egészbe.
Tudom, hogy ha valami csak egyféleképen lehetne, arra csak egyetlenegy embernek lenne szüksége.
Rájöttem, hogy valójában a fivérem vagy, a nõvérem vagy, még ha máshol is születtél, és más istenbe hiszel is, mint én.
Az a szeretet, amelyet érzek, Isten egész világát magába öleli. Tudom, hogy Isten része minden, ami él, s mélyen legbelül szeretetet táplálok minden ember, minden állat, minden fa és virág, minden madár, minden folyam, minden óceán és a világ minden teremtménye iránt.
Szeretõ szolgálattal töltöm az életem, s azon vagyok, hogy a lehetõ legjobb lehessek. Minden nappal egy kicsit jobban értem az isteni valóság tökéletességét, és egyre boldogabb vagyok a feltétlen szeretet derûjében.
/Sandy Stevenson/
Szeretetölelés mindenkinek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése