2010. január 28., csütörtök

Csakraerősítés fohásszal.

Gyökércsakra:
A legjobbat érdemlem, amit csak az élet adhat. Szükségleteim mindig kielégülnek.

Hasi csakra:
Jogom van arra, hogy kinyilvánítsam a vágyamat, mind önmagam, mind mások előtt.

Köldök csakra:
Személyiségem ereje növekszik. Uralom önmagamat. Én választom meg, hogy hogyan gondolkodjak és viselkedjek.

Szív csakra:
Hálás vagyok minden szeretetért, amit csak adok és kapok. Az emberek megérdemlik együttérzésemet. Feltétlen szeretetet érzek önmagam és mások iránt.

Torok csakra:
Ezen túl beszélni fogok arról, ami a szívemet nyomja. Mindig a szívemből beszélek.

Harmadik szem csakra:
Átérzem a csönd szükségességét. Megbízom érzéseimbe, lényem magjába, tudom, hogy vezet és megvéd engem. Képzelet a kreativitás éltetője. Bennem az Isteni Terv nyilvánítja ki önmagát.

Korona csakra:

Ráhangolódom a felsőbb énemmel való egységre. Úgy döntöttem, hogy megváltoztatom az életemet. Életemet a szeretet és az elégedettség jegyébe akarom élni. Az vagyok, aki vagyok.

Szeretettel írtam neked.

2010. január 21., csütörtök

Csak egy idézet!

"A zen szerint, ha eldobod a tudást - és ebben a tudásba mindent beleértek: a nevedet, az identitásodat, mindent, mert ezeket másoktól kaptad -, ha mindent eldobsz, amit másoktól kaptál, akkor lényed egy teljesen más minőséget nyer: az ártatlanságot. Ez a személyed, a személyiséged keresztre feszítése lesz, melyet majd az ártatlanságod feltámadása követ. Újra gyermekké válsz; újjászületsz"

                                                       Osho

2010. január 16., szombat

Csernus doktor tíz szabálya

1. Aki tudja, hogy mit kellene tennie, de valamiért mégsem teszi, az tudatosan köpi szembe magát. Ennél jobban pedig nem alázhatja meg magát senki. Önmaga előtt. 

2. Tanuld meg elengedni a múlt szerelmeit, szeretteit! És tanuld meg tiszteletben tartani az ő döntésüket! Mert ami nincs, az fájhat, de attól még nem lesz... 

3. Tartsd tiszteletben a saját érési idődet! A türelmetlen ember önmagát erőszakolja meg, amikor sietteti sorsát. Ezzel magában hordozza az örök elégedetlenséget. 

4. A gondjaidért soha nem más, mindig te magad vagy felelős. Tanuld meg vállalni a következményeket a tetteid után, és nem másban keresni hibáid okát! 

5. Az önző ember először környezetét, majd önmagát teszi tönkre. Ide vezet az önzőség. Miért teszed mással azt, amit magadnak nem kívánsz? 

6. Vesztesekre márpedig szükség van. Hogy tudd, hová jutsz, ha az ő útjukat járod. Ők a viszonyítási pont. A nullák így töltik be végül küldetésüket. 

7. Másra támaszkodni mindig veszélyes. Igaz, sokszor ez a könnyebbnek látszó út. De a támaszték eldőlhet. Tudod mit? Támaszkodj magadra! 

8. Merj szembenézni a saját tükörképeddel! Ez az első lépés a talpra álláshoz. Harc, amit meg kell vívnod a menekülések helyett. Egy napon pedig nemcsak sajátodéba, de mások szemébe is büszkén nézel majd. 

9. A világban épp elég dologtól függsz akaratlanul. Ne válassz magadnak újabbat! A kiszolgáltatottság helyett a szabadságért küzdj, hogy lehess büszke is magadra! 

10. A gyengeség valójában gyávaság. A gyáva embert, pedig fölemészti az állandó megfelelni vágyás. Így hogyan valósíthatod meg önmagad? 

Vers Mindenkinek!

LASSÚ TÁNC 
Nézted valaha a gyerekeket játszani a körhintán? 
Hallgattad, mint az esőcseppek földet érnek tompán? 
Követted szemeddel egy pillangó szeszélyes röptét, 
Nézted a tovatűnő éjben a felkelő nap fényét? 
Lassítanod kéne. 
Ne táncolj oly gyorsan. 
Az idő rövid 
A zene elillan... 

Átrepülsz szinte minden napodon? 
S amikor kérded: "Hogy s mint?" 
Meghallod a választ? 
Mikor a nap végetér, te ágyadban fekszel, 
Tennivalók százai cikáznak fejedben? 
Lassítanod kéne. 
Ne táncolj oly gyorsan. 
Az idő rövid.. 
A zene elillan... 

Szoktad mondani gyermekednek, "majd inkább holnap"? 
És láttad a rohanásban, amint arcára kiült a bánat? 
Vesztettél el egy jó barátot, hagytad kihűlni a barátságot,szerelmet 
Mert nem volt időd felhívni, hogy annyit mondj: "Szia"? 
Lassítanod kéne. 
Ne táncolj oly gyorsan. 
Az idő rövid. 
A zene elillan. 

Lassíts és élvezd az életet:o)))!!!!!!!!!!!!!

2010. január 3., vasárnap

Lábnyomtörténet!

Egy ember egy éjszaka azt álmodta, hogy az Úrral sétál a tengerparton. Jelenetek villantak fel az életéből. Minden egyes jelenetnél, két párhuzamos lábnyomsort látott a homokban: az egyik az övé volt, a másik az Úré.

  Amikor élete utolsó jelenete is véget ért, visszafordult, és szemügyre vette a homokban látható nyomokat.

  Meglepődve vette észre, hogy élete során több alkalommal csak egyetlen lábnyomsort lát. Arra is rájött, hogy ezek éppen élete legnehezebb és legszomorúbb időpontjaira esnek. Nem hagyta nyugodni a dolog, s megkérdezte az Urat:
  „Uram! Azt ígérted, ha úgy döntök, hogy követlek, akkor mindig velem leszel. Mégis, azt látom, hogy épp a legnehezebb időkben csak egyetlen lábnyomsor maradt a fövenyen! Nem értem, miért hagytál el épp akkor, amikor a legnagyobb szükségem lett volna rád?”

Az Úr így felelt: „Drága gyermekem! Szeretlek, és soha el nem hagynálak. Azért látsz néhol csak egyetlen lábnyomsort, mert amikor a legnehezebb időszakokat élted át, amikor igazán szenvedtél, akkor a karjaimba vittelek.”

Legyen további szép napod.